Magyar Srpski

Dunatáj Egyesülés

Nyugat-Bácska Fejlesztéséért

2009. március 12.

Jövő teremtő műhelyek



A Dunatáj Egyesülés Nyugat-Bácska Régiófejlesztéséért szervezet, a 2008 szeptemberében megtartott civil konferencia és a novemberben szervezett vállalkozók tanácskozása folyományaként megkezdte azt a körutat, amely a civileket, vállalkozókat nyitott fórumon, úgynevezett jövőteremtő műhelyek formájában szólítja, szólaltatja meg. A közelmúltban Bezdánban és Bácsgyulafalván megtartott interaktív fórumok eredményeiről Bujdosné Lengyel Eszter miskolci szakközgazdász, Eu-projektmenedzsment szakértő és Pelt Ilona tartományi képviselő, a Dunatáj titkára számolt be.

Ezek a műhelyek részvételi szándékot és akaratot kívánnak tehát nem az van, hogy valaki odamegy és megmondja az embereknek, hogy mit kezdjenek a településükkel, hanem a megfogalmazódott igények mentén, konkrét célokat felvonultatva alakul ki egy fejlesztési program. Én, mint külső szakértő voltam jelen. Ez azért jó, mert érzelmileg függetlenként tudom kezelni a felmerülő konfliktusokat és objektív visszacsatolással tudok szolgálni.
Mint egy karmester a zenekaroknál: nem tud ugyan minden hangszeren játszani, de megadja a kellő irányítást az összhang, esetünkben az eredményes kommunikáció érdekében.Bezdánban kiaknázandó értékként a Tájházat említették, egy turisztikai, idegenforgalmi programcsomag kidolgozását irányozták elő. Bácsgyulafalván pedig az agrárium jó adottságaira mutattak rá. Aztán mivel Bácsgyulafalva peremövezetnek számít, egy agrár-utat, híd-utat, látnak szükségesnek, mely valamelyik közeli településsel kötné majd össze a falut.
Ami pedig Bezdánban és Bácsgyulafalván is felmerült, az az oktatás, vagyis az államnyelv beszédcentrikus tanításának a szükségessége. Hogy a magyar ajkú fiatalok a szerb nyelvet, államnyelvi szinten beszéljék. Ez az uniós előkészületek során az esélyegyenlőséget teremtené meg számukra. Nagyon fontosnak ítélték meg emellett az ifjúság megtartását, valódi fejlesztési programokat a civil és a vállalkozói szférában, melyeknek köszönhetően munkahelyek teremtődnek. Konkrét törekvés lenne ebben az irányban mindkét település faluképének fejlesztése (az elhagyott házak rendbetétele), mely tervezetten foglalkoztatást eredményezne. Az ifjúság itthon tartásához legalább ennyire fontos a kulturális és sport tevékenységek biztosítása- hallottuk Bujdosné Lengyel Eszter szakértőtől.

  Pelt Ilona gyakorlati dolgokról beszélt:


 -Maga a Dunatáj is csak úgy tud hatékonyan dolgozni, ha ismeri a településeken élő civilek és vállalkozók konkrét terveit. Hamarosan hasonló műhelyekre kerül sor Bácskertesen, Gomboson, Doroszlón, Nemesmiliticsen, Szilágyin és Zomborban is. Azt követően pedig április végén egy közös konferencián lesznek véglegesítve, illetve elfogadtatva a kidolgozott tervek.


  Amit pedig közös projektként könyvelhetünk el, az a márciusban induló Ismerjük meg Nyugat-Bácska szépségeit és értékeit! elnevezésű kezdeményezés. Az ötlet Wilhelm József történelemtanártól származik, a lényege pedig, hogy a Dunatáj infrastruktúrájára építve a nyugat-bácskai gyerekeket, fiatalokat megismertetjük a régió természeti és egyéb adottságaival, azontúl pedig egymással is, hogy ráérezzenek, a közös múlt, a közös emlékek összekötnek és köteleznek bennünket a fennmaradásunk érdekébeni együttgondolkodásra- mondta Pelt Ilona.

Oldalgenerálás: 0.0037360191345215 sec