Magyar Srpski

Dunatáj Egyesülés

Nyugat-Bácska Fejlesztéséért

2009. május 26.

Összefogás-projekt Nyugat-Bácskáért



A Dunatáj- Egyesülés Nyugat-Bácska Fejlesztéséért szervezésében május 16- án, a Móricz Zsigmond MME nagytermében sor került  a hét falu: Gombos, Kupuszina, Szilágyi, Doroszló, Nemesmilitics, Bezdán és Bácsgyulafalva közös fejlesztési terveinek az ismertetésére.

Az egybegyült helyi közésségei vezetőket, a Dunatáj elnökségének tagjait és Bujdosné Lengyel Eszter külső szakértőt, Péter István a szervezet elnöke köszöntötte. Az első prezentációt, Pelt Ilona, tartományi képviselő, a Dunatáj titkára tartotta, vázolva a megalakulás óta eltelt négy év tevékenységét. Mint mondta sorban nyiltak meg az irodák, előbb a négyesfogat falvaiban majd nemsokára a másik három nyugat- bácskai településen is. Folyamatos ügyfélszolgálattal nyújtottak segítséget, a pályázatírásban, projekttervezésben. A legjelentősebb e témában a doroszlói Szentkút felújítási és a kupuszinai Ipari Park felépítési munkálatainak lehetővé tétele volt. Szerveztek különböző felnőttképzéseket majd megtartották a nyugat- báckai civil konferenciát és a nyugat- bácskai vállalkozók tanácskozását is. Nemrég pedig elindították az ,, Ismerjük meg Nyugat- Bácska szépségeit és értékeit” kezdeményezést, melynek lényege, hogy az itt élő fiatalok megtanulják értékelni azt, ami az övék és amelyre a későbbiekben majd építkezhetnek is. A második fázist a munkavállalói készség fejlesztése jelenti majd végül pedig mindennek a fenntarthatóságát szeretnék biztosítani, a tanárok pályaválasztói tanácsadókká való kiképezése által.Ílyen és ehhez hasonló közös priorításokat boncolgatottak, a néhány hónappal ezelőtt a  településeken megtartott jövőteremtő műhelyeken. Az eredmény, hogy  Bujdosné Lengyel Eszter Eu-projektmenedzsment szakértő, szakközgazdász külső segítségével megszülettek a közös fejlesztési irányok. Ezeket a konferencián ő maga összegezte:
-Kiválóak a természeti adottságokat, ugyanakkor mindezek kis mértékben hasznosulnak, és a környezetvédelmi követelmények sem teljesülnek. A kedvező faluképet rontja a sok elhagyott porta. Rendezésük a helyi közösségekre vár. A falvak elöregednek, a fiatalok nagy része nem sajátítja el az ország hivatalos nyelvét. A sok civil szervezetnek köszönhetően emeberek aktívítása viszont igen jelentős. Tehát leszögezhető: a természeti adottságokra, a logisztikai helyzetre és a humán erőforrásra lehet elsősorban alapozni- mondta a szakértő.
 A konferenciáról Pelt Ilona pedig végezetül a következőket nyilatkozta:
–Azzal, hogy az érintett helyi vezetők  eljöttek, bizonyították együttműködési szándékukat. Ez az első lépése annak a –magamban csak így hívom-összefogás- projektnek, amely nem kisebb célra, mint magára, a fennmaradásunkra irányul.


Oldalgenerálás: 0.0036771297454834 sec