A Dunatáj Egyesülés Nyugat-Bácska Régiófejlesztéséért szervezet, a 2008 szeptemberében magtartott civil konferencia és a novemberben szervezett vállalkozók tanácskozása folyományaként megkezdte azt a körutat, amely a civileket, vállalkozókat nyitott fórumon, úgynevezett jövőteremtő műhelyek formájában szólítja, szólaltatja meg. A 20-i bezdáni és a 21-i bácsgyulafalvi interaktív fórumok eredményeiről Bujdosné Lengyel Eszter miskolci szakközgazdász, EU-projektmenedzsment szakértő és Pelt Ilona tartományi képviselő, a Dunatáj titkára számoltak be:

- Ezek a műhelyek részvételi szándékot és akaratot kívánnak, tehát nem az van, hogy valaki odamegy és megmondja az embereknek, hogy mit kezdjenek a településükkel, hanem a megfogalmazódott igények mentén, konkrét célokat felvonultatva alakul ki egy fejlesztési program. Én mint külső szakértő voltam jelen. Ez azért jó, mert érzelmileg függetlenként tudom kezelni a felmerülő konfliktusokat és objektív visszacsatolással tudok szolgálni.

Mint a karmester a zenekaroknál: nem tud ugyan minden hangszeren játszani, de megadja a kellő irányítást az összhang, esetünkben az eredményes kommunikáció érdekében.

Bezdánban kiaknázandó értékként a Tájházat említették, azaz egy turisztikai, idegenforgalmi programcsomag kidolgozását irányozták elő. Bácsgyulafalván pedig az agrárium jó adottságaira mutattak rá, amilyen elsősorban a dohánytermesztés. Aztán mivel Bácsgyulafalva peremövezetnek számít, egy agrár-utat, híd-utat látnak szükségesnek, mely valamelyik közeli településsel kötné majd össze a falut.

Ami pedig Bezdánban és Bácsgyulafalván is felmerült: az oktatás, vagyis az államnyelv beszédcentrikus tanításának a szükségessége. Hogy a magyar ajkú fiatalok a szerb nyelvet államnyelvi szinten beszéljék. Ez az uniós előkészületek során az esélyegyenlőséget teremtené meg számukra. Nagyon fontosnak ítélték meg emellett az ifjúságmegtartó képességet, a valódi fejlesztési programokat a civil és a vállalkozói szférában, melyeknek köszönhetően munkahelyek teremtődnek. Konkrét törekvés lenne ebben az irányban mindkét település faluképének a fejlesztése (az elhagyatott házak rendbetétele), ami tervezett foglalkoztatást eredményezne. Az ifjúság itthon tartásához legalább ennyire fontos a kulturális és sporttevékenységek biztosítása - hallottuk a szakértőtől.

Pelt Ilona gyakorlati dolgokról beszélt:

- Maga a Dunatáj is csak úgy tud hatékonyan dolgozni, ha ismeri a településeken élő civilek és vállalkozók konkrét terveit. Hamarosan ehhez hasonló műhelyek alakítására kerül sor Bácskertesen, Gomboson, Doroszlón, Nemesmiliticsen, Szilágyin és Zomborban is. Utána pedig április végén egy közös konferencián lesznek véglegesítve, illetve elfogadtatva a kidolgozott tervek.

Amit pedig már közös projektként könyvelhetünk el, az a márciusban induló: ,,Ismerjük meg Nyugat-Bácska szépségeit és értékeit!" elnevezésű kezdeményezés. Az ötlet Wilhelm József történelemtanártól származik, a lényege pedig, hogy - a Dunatáj infrastruktúrájára építve - a nyugat-bácskai gyerekeket, fiatalokat megismertessük a régió természeti és egyéb adottságaival, azon túl pedig egymással is, hogy ráérezzenek: a közös múlt, a közös emlékek összekötnek és köteleznek bennünket az együttgondolkodásra, a megmaradás érdekében - mondta Ilona.

Lennert Tímea, Hét Nap, 2009.03.04.